Somogyi obsitos

Somogy megyei helyőrségek, katonai alakulatok

 

 

A megyei hadkiegészítés története

 

 

 

1945-ig

 

Az általános hadkötelezettség alapján működő hadseregek számára a hadkötelezettek, valamint a mozgósítás esetén behívásra szóba jöhető igásállatok, szárazföldi - és vízi járművek összeírásával, nyilvántartásával foglalkozó helyi hatóságok, amelyek mozgósítás vagy más, a honvédelmi törvény által előírt katonai szolgáltatások esetén összekötő katonai parancsnokságként működtek a helyi polgári hatóságok felé. Ezenkívül intézték a területükön élő nem tényleges állományú hadkötelezettek, hadigondozottak ügyeit és gondoskodtak az illetékességi területükön lévő hősi emlékművek, katonasírok ápolásáról.

 

A hadkiegészítés szervezeti rendszere Magyarországon 1771-től alakult ki. Kezdetben - az osztrák császári gyalogezredek toborzókerületeinek állandósításától - minden gyalogezrednél fő- és fiók-toborzóparancsnokságokat rendszeresítettek, hoztak létre, a szabad toborzások és a hatósági újoncozások végrehajtása érdekében. A lovasezredeknél viszont csak alkalmanként állítottak fel ilyen toborzóparancsnokságot.

Kaposváron és a megye településein  a sorozás a Ferenc Károly ezredhez történt a Werbscommando által. A korszak tanúja szerint a „város lakossága gyakran részesülhetett azon mulatságban, hogy tánczoló, daloló és félig részeg katonákat láthattak zenekísérettel járni-kelni az utczákon, kik azután a könnyelmű ficzkókat az adott félpénzzel csákó alá szoritották”. 

 

A Magyar Honvédség felállítása után - a honvédségről szóló 1868. évi XLI. törvénycikknek megfelelően - a kialakított hat (1871-től hét) honvédkerület mindegyike több honvédzászlóalji járásra tagozódott. Ezeket 4-4 századi járásra osztották, melyek vezetését az ún. járásőrmesterekre bízták. 1871-ben a kiegészítési ügyeket a zászlóaljtörzsben rendszeresített nyilvántartó tisztek kezébe tették, megszüntetve a századi járásokat. 1889-ben minden féldandár (ezred) állományába pótzászlóalj-keretet, illetve honvéd kiegészítő parancsnokságot szerveztek néhány fős tiszti és altiszti állománnyal. A kiegészítő parancsnokságok személyzete a pótzászlóaljkeret törzseként került nyilvántartásba. 1890-től megszüntették a honvédzászlóalji járásokat, és a féldandárokból alakult gyalogezredek (28) részére 28 honvéd kiegészítő kerületet alakítottak ki. A kerületeket pedig sorozójárásokra osztották.

A pécsi 19. honvéd gyalogezred kiegészítési területe  a barcsi, csurgói, a kaposvári, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi és a szigetvári járás volt, valamint Baranya összes járása.

A kiegészítő parancsnokságok, az Osztrák-Magyar Monarchia véderejéről szóló 1912. évi XXX. törvénycikk alapján, 1913. március 1-jétől váltak ki a gyalogezredek állományából, és azóta önálló szervezetben működnek. A törvény első ízben szabályozta részletesen az újoncállítást és a sorozást, a sorozóbizottságok összetételét, hatáskörét.

(Szigeti Lajos:A hadkiegészítés rendszere, HADTUDOMÁNY, X. évfolyam, 3. szám)

 

Somogy megye - a közös gyalogezred révén - a 44. sz hadkiegészítési parancsnoksághoz tartozott ekkor.  A már emlitett 19. honvéd gyalogezreden kívül a 17. székesfehérvári honvéd gyalogezred kiegészítési területéhez tartozott Somogy megye északkeleti része.

 

Az I. világháborúba bevonult 60 000-65 000 somogyi katonából nem tért vissza körülbelül 14 000- 15 000 fő. A haza nem tértek közül 10-11 000 estek orosz hadifogságba. Közülük 7-8 000 a száma azoknak akiknek a fogság, majd a polgárháborút követően sikerült szülőföldjükre hazatérni.

19. honvédezred 1623 főből – jórészt somogy-tolnaiakból- álló két zászlóalja többségében hazaért. A 44-es közös gyalogezred hazaérése körülményesebb volt, így 1918 november 14.-ig az 52 tisztből és közel ezerfőnyi legénységből mindössze 30 tiszt és 300 katona érkezett Kaposvárra.

1918 karácsonyáig Kaposváron Somogy és Tolna megyéből 10 590 fő, volt honvédségi egyén szerelt le. A 44-es közös ezredbeli katonákból 5 8728 fő, valamint 12 670 egyéb közös csapattesthez tartozó személy szerelt le, illetve adta le felszerelését.

 

A Monarchia felbomlásával és az önálló magyar haderő kiépítésével új alapokra kellett helyezni a nem tényleges állományú hadkötelezettek összeírását, nyilvántartását. Ezt a feladatot látták el 1919-től a járási katonai nyilvántartóságok, amelyek 1920.szept. 1-vel a vármegyei katonai parancsnokságok alárendeltségébe kerültek.

 

A vármegyei katonai parancsnokságok 1919 augusztusa és 1921 júliusa közt elsősorban mint a megyéjük területén működő karhatalmi alakulatok parancsnokságai működtek. Fő feladatuk a forradalmak és a román megszállás alatt fellazult közbiztonság és rend helyre állítása, az esetleges baloldali mozgalmak letörése volt. Az 1920 augusztusában kidolgozott szervi határozvány szerint a vármegyei katonai parancsnokság képezte a megye területéről kiegészítést nyerő alakulatok kiegészítő parancsnokságát és a megye területén élő nem tényleges viszonybeliek számára a póttestet. Mint ilyen intézte a hadigondozottak ellátását és az ebből eredő ellenőrzési és felülvizsgálati ügyeket, valamint a hadisírok nyilvántartását. A vármegyei katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó lónyilvántartó tiszt kutatta fel és tartotta nyilván a megyéje területén hadi alkalmazásra számba jöhető lovakat. A fenti ügyeket a vármegyei katonai parancsnokság nyilvántartó osztálya végezte. A katonai osztály hatáskörébe tartozott a megye területén a különböző politikai és társadalmi mozgalmak, szervezetek katonai szempontból történő figyelése és a hadsereg céljait szolgáló keresztény nemzeti propaganda, valamint az ifjúság testnevelési /katonai előképzési/ ügyeinek irányítása. A katonai osztály intézte az állomásügyeket és tartotta a kapcsolatot a helyi polgári hatóságokkal.

 

A trianoni békeszerződés határozatai alapján 1921 júniusában hivatalosan megszüntették a vármegyei katonai parancsnokságokat és a járási nyilvántartóságokat. Feladatkörüket más minisztériumok alá tartozó rejtett katonai szervek vették át:

 

A nyilvántartó osztályok, valamint a járási nyilvántartóságok munkáját - a hadkötelezettek, hadigondozottak nyilvántartását - a Belügyminisztérium alá tartozó vármegyei és budapesti, illetve járási és városi népgondozó kirendeltségek vették át, amelyek az alispán, a főpolgármester, a főszolgabírók és a polgármesterek mellett működtek. A hadsereg számára szükséges lovak nyilvántartását a Földművelési Minisztérium alá rendelt megyei lótenyésztési bizottmányok és a járásokban működő lótenyésztési előadók végezték. Az ifjúság kötelező testnevelését /katonai előképzését/, az 1921. évi LIII. tc. alapján létrehozott Levente Egyesület szervezési, kiképzési és kulturális ügyeit, a leventeköteles ifjak összeírását és nyilvántartását megyei szinten a törvényhatósági, alsóbb szinten a községi, városi, kerületi testnevelési bizottságok irányították, amelyeket látszólag a Vallás - és Közoktatásügyi Minisztérium alá utaltak.

 Ebből az időből ismert, hogy Bakay Árpád főhadnagy (1925-től százados) 1919–21 között teljesít szolgálatot az egyes források által  Somogy megyei hátországvédelmi parancsnokságnak nevezett szervezetnél (sportelőadó). 1945-ben ő vállalja a kiegészítő parancsnokság újraszervezését. A testnevelési felügyelőség felállítását követően Somogy vm. testnevelési felügyelőjének segédtisztje lesz 1932-ig. Fontos szerepet lát el a levente szervezet kialakításában: 1924-ben Budapesten megjelenik Útmutató a Levente Egyesületek vezetéséhez c. munkája, 1926-tól pedig szerkeszti a Somogyi Levente c. folyóiratot.

 

A Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság 1927.március 31-én történt távozása után enyhült a Magyarországra nehezedő felügyelet és megkezdődhetett a honvédség óvatos fejlesztése, az általános védkötelezettségen alapuló haderő fokozatos kiépítése. Ehhez szükség volt a különböző nyilvántartások egységes vezetésére és kezelésére. Ezért a had - és leventekötelesek, a honvédségi ellátásban részesülők, valamint a honvédség számára igénybe vehető lovak és járművek nyilvántartására, a haderőn kívüli kiképzés irányítására, a mozgósítással kapcsolatos ügyek intézésére 1931.január 20-án felállították a járási /városi, kerületi/ testnevelési és népgondozói kirendeltségeket, valamint vármegyénként, illetve törvényhatósági jogú városonként a testnevelési és népgondozó felügyelőségeket. A testnevelési és népgondozó szervek, amelyek látszólag a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartoztak és hivatalosan a népesség nyilvántartásával foglalkoztak, valójában azonban kiegészítő parancsnokságként, a haderőn kívüli kiképzés irányítóiként, valamint a katonaság és a helyi polgári hatóságok közti összekötő kapocsként működtek.

Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kinyilvánítása után 1938 őszétől a testnevelési és népgondozói kirendeltségek, illetve felügyelőségek ügykörük változatlan megtartásával már nyílt honvédségi szervként járási /városi, székesfővárosi kerületi/, illetve vármegyei /törvényhatósági/ katonai parancsnokságként működtek tovább.

 

Az általános hadkötelezettségen alapuló haderő nyílt bevezetésével 1939. október 1-jétől az országot kiegészítő kerületekre, azokat kiegészítő körletekre osztották. Az utóbbiak sorozó járásokra tagolódtak. Általában egy - egy kiegészítő kerület egy gyalogdandár /könnyű hadosztály/, egy - egy kiegészítő körlet egy gyalogzászlóalj kegészítő területét képezte. A kiegészítő terület élén a kiegészítő parancsnokság, a kiegészítő körletek élén egy - egy bevonulási központ /kiegészítő kirendeltség/ állt. 1942 elején 27 kiegészítő parancsnokság és 81 bevonulási központ működött. A kiegészítő parancsnokságok és bevonulási központok megalakulásukkal átvették a vármegyei és járási parancsnokságoktól az összes nyilvántartási és kiegészítési feladatot. Ez utóbbiak közül a vármegyei katonai parancsnokságok, miután funkcióikat elveszették, 1941-ben megszűntek.

farkas_ilona_5.jpg

 

A járási /városi/ katonai parancsnokságok, valamint a Budapest székesfővárosi katonai parancsnokság a katonai nyilvántartási ügyek leadása után is megtartották az illetékességi körükbe tartozó Levente Egyesület működése irányításának és ellenőrzésének jogát. Emellett átvették a területükre illetékes, de időközben megszűnt alakulatok és más katonai intézetek iratainak őrzését.

 

10._kaposvari_kiegeszito_parancsnoksag1941..jpg

       (kaposvári 10. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság állománya - 1941)

A somogyi megyeszékhelyen a Magyar Királyi Kaposvári 10. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság a Fő utca 101. szám alatt – a mai nyomda helyén álló épületben – működött, melynek parancsnoka Szabó László ezredes volt 1943-ig.

 

krisanich_andor_ezredes_kieg_pk..jpg

mraczlini Krisanich Andor ezredes

Forrás: nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu

 

Ezen év augusztus 01-től mraczlini Krisanich Andor ezredes vezette a szervezetet 1944. novemberéig. November végén az addigi szervezetek elhagyták kaposvári állomáshelyüket, december 02-án pedig a szovjet csapatok elfoglalták a somogyi megyeszékhelyt.

 

 

1945-1955 

 

1945.-ben a II. világháború befejezését követően a polgári és a katonai közigazgatás - ideiglenes jelleggel - a régi társadalom közigazgatási rendszerének megfelelően került létrehozásra. Az országban 7 kerületi parancsnokság irányítása alatt 32 kiegészítő parancsnokság és 170 bevonulási központ működött.

 

            A kerületi parancsnokságok megalakítására 1945. január 31-én kiadott intézkedés - hasonlóan a Horthy-korszak hadseregének 1937. évi szervezéséhez - 7 kerületi parancsnokságot hozott létre. 1-Budapest, 2-Székesfehérvár, 3-Szombathely, 4-Pécs, 5-Szeged, 6-Debrecen, 7-Miskolc. Az intézkedés a kerületi parancsnokságok alárendeltségében (egy-egy kerületnél 3-3) kiegészítő parancsnokságok megalakítását rendelte el. Az intézkedés területileg természetesen csak a felszabadított területekre vonatkozott. A kiegészítő parancsnokságok feladatul a toborzással és sorozással kapcsolatos feladatokra való felkészülést és annak végrehajtását kapták. A bevonulási központok feladata az összeírás, sorozás, behívás és mozgósítási feladatok megtervezése, tartalékos tisztek nyilvántartása és tartalékos továbbképzés, valamint a gépjárművek, lovak és fogatolt járművek nyilvántartása (hátas ló, vonathámos és tüzérhámos megoszlásban) volt.

felhivas.jpg

Kaposváron – figyelembe véve a pécsi honvédkerület 4. számozását - 41. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság került megalakítására, melynek parancsnoka 1945. február 01-től Bakay Árpád ezredes lett, aki egykor vezette már a szervezet jogelődjét. A parancsnokság a Magyar Királyi Kaposvári 10. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság  bázisán alakult meg, mely eredetileg a Fő utca 101. szám alatt – a mai nyomda helyén álló épületben – működött.

bakay_arpad_ezredes.jpg

Bakay Árpád ezredes

Forrás:https://www.geni.com/people/%C3%81rp%C3%A1d-Pidri-Bakay/6000000001654017092

A klasszikus hadkiegészítő feladatok mellett az aknakutatást és határőr alakulat szervezését is ellátta a kiegészítő parancsnokság. Bakay nyugállományba vonulásáig töltötte be a parancsnoki posztot.

 

1946 tavaszán a parancsnokság a Zárda u. 7. szám alá költözött, melynek parancsnoka ekkor Brokes Pál őrnagy volt.  A szervezet a pécsi honvéd kerületparancsnokság alárendeltségében működött.

 

Az állománytábla kezdetekben az alábbiak szerint festett:

- Parancsnok + 1 fő beosztott tiszthelyettes vagy polgári

- gazdálkodás (hírfőnök, számvivő, nyilvántartó) 5 fő

- polgári alkalmazott (gépíró, küldönc) 5 fő

- aknakutató csoport

 

A visszaemlékezés szerint ebben az időben a parancsnokságon dolgozott többek között Somogyi-Korchmáros Béla, Kovács Lajos, Magyar Imre, Aracsi Géza, Elek István, Sztokay János.

vezer_arpad_igazolvany.jpg

Az aknakutatás tekintetében fonos szerepet töltött be Vezér Árpád százados, aki mint műszaki tiszt vezette a megye aknamentesítését 1946-ig.  

 vezer_arpad.jpg

 Vezér Árpád

A kaposvári 18. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság 1947-ben készült 673/sgt-1947 számon kiadott igazolványában leírtak tanúsítják az emberfeletti munkát:    „Vezér Árpád 1945 április 15 – 1945 október 15-ig a Kaposvári 41. Honvéd kiegészítő parancsnokság műszaki előadója volt. Munkája során 4-8 négy-tíz fős jőr-rel Somogy vm. hét járásában a mintegy 69. aknás községből 59 községet teljesen megtisztított az aknáktól, 10 községében pedig eredményes munkát végzett. A fenti munkálatokkal Somogy vm. aknás szántóföld területeinek 90%-át megtisztította járőreivel.

Működéséig nála magasabb rendfokozatú mű. tiszt még csak szemlélni sem járt a megyében. Az aknamentesítési munkálatok alatt 10 honvéd meghalt, 2 tiszt és 20 honvéd megsebesült.  1945. október 15-1946. május 1-ig mint a marcali 411. bev.közp.pk-a járása még aknás területeit felderítette, egy mesztegnyői erdőrészletet és a Varászló-i több km. hosszú halgazdaságot egy önként jelentkező aknaszedővel megtisztította az aknáktól. A Vezér Árpád ny.á.szds. vezetése alatt álló járőrök mintegy 160.000 /Egyszázhatvanezer/ aknát tettek hatástalanná Somogy vm.-ben.”

vezer0001.jpg

A járási székhelyeken bevonulási központok működtek a kaposvári parancsnokság alárendeltségében. A bevonulási központok a járási főjegyzők irányítása mellett működtek. A járási főjegyzőségeken történt a sorkötelesek nyilvántartásba vétele, a sorozás és behívás. A behívási központok megszűnése után 1946-1949 között sorozás, összeírás, behívás nem történt.

 

1947 végén új számozást kapott a szervezet és Kaposvári 12. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság néven működött, a szervezet vezetője pedig Somogyi-Korchmáros alezredes lett. 1948-ban megbízással átvette a vezetői teendőket Magyar Imre őrnagy. A parancsnokság ekkor a Honvéd Laktanyába került áthelyezésre.

 honved_laktanya.jpg

 Honvéd Laktanya

 

A megyei parancsnokságnak sokáig helyet adó épület (Rákóczi tér 3.) egy külföldre távozott volt kisgazda képviselő tulajdonából került kisajátításra 1949-ben és bár funkcionálisan nem felelt meg a követelményeknek, kisebb átalakításokkal, több mint negyedszázadon át szolgálta a parancsnokságot. Az objektum elhelyezkedése – közlekedési eszközök végállomásához való közelség, jó megközelíthetőség – előnyös volt a hadkötelesek szempontjából.

parancsnoksag_helyszinrajz.jpg

 

Ekkor kerültek felállításra a katonai nyilvántartó szervek, melyek a kiegészítő parancsnokság szakmai irányításával, a járási-városi rendőrkapitányságokon működtek.

 

A tanácsrendszer kialakításával egyidőben 1950-ben megszűntek a kerületparancsnokságok. Somogy megyében két – a kaposvári és marcali - kiegészítő parancsnokság tevékenykedett. A megye területe is változott, a legjelentősebbek a szigetvári járás Baranyához csatolása, míg Siófok Somogyhoz történő csatolása, valamint a csurgói járás Nagykanizsához közel eső községeinek Zala megyéhez történő csatolása.

 

A somogyi kiegészítő parancsnokságok az alábbi területi hatáskörrel működtek:

 

Kaposvári Kiegészítő Parancsnokság:

1.)     Kaposvár város

2.)     Kaposvár járás

3.)     Tabi járás

 

Marcali Kiegészítő Parancsnokság

1.)    Barcsi járás

2.)    Csurgói járás

3.)    Nagyatádi járás

4.)    Marcali járás

5.)    Fonyódi járás

 

A marcali kiegészítő parancsnoksághoz tartozó öt járásban a hadköteles létszám alig közelítette meg a kaposváriét.

 

 1951-52-ben felállításra kerültek a járási hadkiegészítő parancsnokságok, megalakítva a siófoki  kiegészítő parancsnokságot, melyhez a siófoki és a tabi járás területe tartozott.  A megye területén működő három kiegészítő parancsnokság saját területén jogutódja lett a Somogy megyei 12. Kiegészítő parancsnokságnak. A parancsnok Kaposváron Milovecz József, Siófokon Vida László, Marcaliban Király István lett.

 

1955-1990

 

A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.-hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítő Parancsnokság – kaposvári székhellyel. Első parancsnoka Milovecz József őrnagy, később alezredes lett, aki 1971. december 31-ig volt vezetője az intézménynek.

 

milovecz_ornagy.jpg

                                    Milovecz József őrnagy

A szervezet alárendeltségében minden járási székhelyen megalakultak a Járási Kiegészítő Parancsnokságok : Kaposvár, Barcs, Csurgó, Fonyód, Tab, Nagyatád, Marcali, Siófok városokban. 

 

kvar-jaras_lazine_szederkenyine_jakab_jozsef_ugyvitel.jpg

                       (Kaposvári Járási Kiegészítő Parancsnokság)

1956. év végéig valamennyi járási Kiegészítő Parancsnokság felállításra került és a követelményeknek megfelelően végezték munkájukat. Az elhelyezési körülmények csak az alapvető követelményeknek feleltek meg. A megyei parancsnokság fő épülete Kaposváron a Rákóczi-tér 3. szám alatt került kijelölésre. A személyi állomány képzettsége és létszáma ekkor csak szükségszerűen volt megfelelő. 

 

Az 1956 őszi események érintették a parancsnokság tevékenységét is. Október 23-án a csoportfőnök a Kiegészítő Parancsnokság részére összetartást rendelt el, valamint 270 fő tartalékos (főleg tüzér képzettségű) behívására került sor. Október 29-én megalakult a Katonai Tanács. A parancsnokot a személyi állomány állásfoglalása ellenére leváltották. 

 

A forradalom leverését követien az úgynevezett „ Tiszti Nyilatkozat” kiadása után a személyi állományból néhányan kiváltak, mivel azt nem írták alá. 
 
1960-ban a Szervezési – Mozgósítási csoportfőnökség átszervezésre került és létrejött a Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnökség, valamint a Szervezési Csoportfőnökség. Újabb utasítások jelentek meg, melyek főleg a mozgósítást érintették. Megtörtént a csapatok kategorizálása, a mozgósítási idők tovább rövidültek. Körültekintőbben kellett megszervezni a behívóparancsok kézbesítését. 

 

Ebben az időszakban komoly problémát okozott az alakulatok által támasztott igények kielégítése, különösen a technikus, rádiómőszerész, különleges szerelő szakmai számbiztosítás vonatkozásában, mivel emelkedett a hadsereg technikai színvonala. 

 

1961/62.-ben növekedtek a szakfeladatok, egyre több M. szemle és gyakorlat került végrehajtásra. A sor-és tartalékos hadkötelesek nyilvántartására új, többrovatos nyilvántartó lapok készültek. 

 

felszalagozott_sorozason_megfelelt_balvanyosi_fiatalok.jpg

                                             (Siófoki Járás)

 
1964/66-os években csökkent a járási Kiegészítő Parancsnokságok létszáma, melyek több megyében felszámolásra kerültek. Az ezirányú tapasztalatok alapján a CSF.-ség mindjobban szorgalmazta az összevonások végrehajtását. 1966-ban a megyei Kiegészítő Parancsnokság úgy döntött, hogy részleges összevonást hajt végre. Így került sor Tab – Siófokhoz; Csurgó – Nagyatádhoz; Fonyód – Marcalihoz való csatolása. A járásoknál járási kiegészítési főtisztek maradtak. 
 
1967. május 31-én megalakult a Magyar Néphadsereg Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság. 
 
A parancsnokság elhelyezése csak szükségszerűen felelt meg a követelményeknek. Az intézmény két épületben lett elhelyezve. Gondot okozott az irodák túlzsúfoltsága; lakásproblémák vetődtek fel, a tisztek és polgáriak egy része vidékről járt be. 

 

Az eddig irányító Megyei Parancsnokságból végrehajtó szerv lett. Hosszabb időt vett igénybe az osztályok szervezetének kialakítása, az osztályvezetőknek meg kellett tanulni járás helyett megyei szinten gondolkodni és vezetni. Az átszervezés a vezetés egységét javította, a személyi állomány leterheltségét enyhítette. Az érvényben lévő új utasítások alapján kerültek átdolgozásra a mozgósítási tervek. Megbízható riasztási terv, kiértesítési – és kézbesítési tervek kerültek kidolgozásra illetve begyakorlásra. 

 

„Éles” begyakorlásra került sor az 1968-as csehszlovákiai események idején. Az elöljáró csoportfőnökség a megyei Hadkiegészítő Parancsnokság személyi állománya részére  –minden indoklás nélkül – augusztus 18-19-én összetartást rendelt el. Az elrendelést követő negyedik napon közlés érkezett, mely szerint valószínőleg sor kerül egy tartalék lövészezred felállítására. Az összetartás ötödik napján 23-24 óra között érkezett meg az intézkedés, hogy a nagyatádi tartalék lövészezredet kell felállítani az M. tervben szereplő elvek alapján éles változatban. 
A konkrét feladat vétele után a személyi állomány megkezdte a végrehajtást. A felállított tartalékezred a parancs vétele után 12 órával beöltözve, felszerelve az alakulótéren várta a ho.pk. szemléjét, illetve az útbaindítást. 

 

1971. december 31-én Milovecz József alezredes aki 1955-től látta el a parancsnoki teendőket egészségügyi okok miatt nyugdíjba vonult. Utóda 1972. január 01-i hatállyal László Lajos ezredes lett. 

 

laszlo_lajos_ezredes.jpg

 László Lajos ezredes

 

A Honvédelmi Miniszter parancsára 1974. őszén megalakult a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, amely újabb osztályokkal egészült ki. Többek között létrejött a Területvédelmi Osztály, valamint az egységes Nyilvántartó Osztály. Itt összpontosult a  továbbiakban minden nyilvántartás. A parancsnokság így már három helyen lett elhelyezve, ez gátolta az együttmőködést és a vezetési tevékenységet. 
1974. év végéig az osztályvezetők kicserélődtek, a volt járási főtisztek nyugdíjba mentek, a járási főelőadói helyek feltöltését leállították, a megyei parancsnokságon több tiszti beosztás megszüntetésre került, helyettük polgári beosztások kerültek rendszeresítésre. 

 

A nyilvántartás szakmai osztályokból történő kiemelése, az egységes nyilvántartási rendszer kialakítása, új tervezési-, szervezési-, együttműködési feladatokat vont maga után. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a hadköteles állomány személyi adatainak számítógépes nyilvántartási rendszerre való elikészítése. 

 

A Polgári Védelemből kivált részlegből, valamint a parancsnokság állományából és anyagából megalakításra került a Területvédelmi osztály és az alárendelt alegység. 

 

Megszűnt a Behívási Osztály, helyette megalakult a Kiegészítési Osztály, egyúttal új módszerrel kellett a nyilvántartásba vételt, a sorozást, a behívást megszervezni. 

 

A parancsnokság előtt álló feladatok közül is teljesen újszerű volt az 1973 évi választói névjegyzék alapján a teljes hadköteles állomány meghatározott személyi adatainak számítógépes nyilvántartási alapadatainak elikészítése, számítógépes nyilvántartási rendszer kialakítása. Az adatbevitel 1974. szeptemberétől 1976 nyaráig került végrehajtásra. 

 

1976. évben megjelent az új Honvédelmi Törvény, amely az 1960. évi IV. törvényt váltotta fel. Új jogi alapokra helyezte a honvédelmi igazgatás egészét. Az új törvény rendszerbe foglalta és egyértelmővé tette a katonai közigazgatási szervek feladatait, jogait és kötelességeit. Rendezte az állami – és társadalmi szervek, szervezetek és a hadkötelesek feladatait is. 

 

Ezzel együtt megjelent egy új belső szabályozás is, amely lényegesen bővítette a honvédelmi közigazgatás feladatait a Honvédelmi Bizottsággal, a tanácsokkal történő együttműködés terén, másrészt egyszerűsítette a szakfeladatokat összeírás megszüntetése, egyszeri sorozás bevezetése, kötelező honvédelmi oktatás bevezetése és egyéb területeken. A jogi szabályozással egyidőben egy sor korábbi utasítás is hatályát vesztette, helyettük új utasítások jelentek meg. Az új szabályozások szerinti szakmai tevékenységre történő átállás 1978. őszén fejeződött be. 

 

1978. október 01.-i hatállyal László Lajos ezredes (parancsnok), a felső  korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Géró Mihály ezredes lett. 

 

gero_mihaly_ezredes.jpg
 Géró Mihály ezredes

 

1978. –1992. közötti időszakban tovább folytatódott a hadsereg szervezeti struktúrájának, valamint fegyverzetének; technikai eszközeinek korszerősítése, cseréje. Ebből következően megnövekedtek a parancsnokság mozgósítási, kiegészítési területen  végrehajtandó szakfeladatai. Különösen nagy feladat hárult a parancsnokság személyi állományára az 1986. szeptember –1987. decembere közötti időszakban, amikor a Magyar Néphadsereg teljes  strukturális átszervezésére került sor a „RUBIN” feladat keretében. Megalakításra került a megye területén a 2. Gépesített Hadtest Parancsnokság. Ennek keretében új katonai szervezetek kerültek megalakításra. 

 

Ezen időszak jellemzője volt még a megnövekedett  számú mozgósítási gyakorlat végrehajtása. A gyakorlatokok során a parancsnokság a személyi – és technikai feltöltést határidőre, az előírt követelményeknek megfelelően, jó szinten hajtotta végre. 

 

Az 1977 – 1983 közötti időszakban – a parancsnokság polgári állománya szakmai ismereteinek növelése érdekében –rendszeresek voltak a Hadkiegészítő Parancsnokságok közötti évenkénti szakmai vetélkedők. 

 

1981–ben átadásra került a Baross Gábor u.-i (akkor Zalka Máté u.) főépület, az addigi elhelyezési problémák megszűntek. Az új épület „nagyterem ” része Bevonulási Központként funkcionált a továbbiakban.

 kieg21.jpg

 

1981. január 01.-től a 24 hónapos sorkatonai szolgálati idő 18 hónapra rövidült. 1989-től bevezetésre került az alternatív katonai szolgálat lehetisége. 1990. novemberétől a behívások végrehajtása közvetlenül a laktanyákba történt. 1991.január 01-től a sorkatonai szolgálati idő tovább csökkent 18 hónapról 12 hónapra. 

 

sorozasi_tajekoztato_kposvar-edosz_80-as_evek.jpg
Sorozási tájékoztató 80-as években
(ÉDOSZ Művelődési Otthon-Kaposvár)

 

1985-86-ban érkezett meg a parancsnokságra az első számítógép (Csepel gyártmányú), így az alapvető adatok helyben kerültek feldolgozásra. 

 

1988-ban a Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság a Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnökség alárendeltségébe került. 

 

1988. július 01.-i hatállyal Géró Mihály ezredes (parancsnok), a felső  korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Bóla Imre ezredes lett. 
 
bola_imre_ezredes.jpg
Bóla Imre ezredes

  

 1989-ben megszűnt a helyőrségen kívüli mozgósítás, ugyanakkor növekedtek a készenléti idők. 

1989. őszén – a Magyar Köztársaság kikiáltását követően a hivatásos állomány ünnepélyes fogadalmat tett. 

 

1990. szeptemberében a parancsnokság szervezetében lévő Területvédelmi Osztály megszüntetésre került. 

 

1991-től

 

1991-ben parancsnokság a Hátországvédelmi Parancsnokság alárendeltségéből a Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfőnökség alárendeltségébe került, és ezzel egyidejőleg megváltozott a parancsnokság megnevezése Magyar Honvédség Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságra. 

 

 

 

kieges_katonak_a_90-es_evek_elejen.jpg

 

1993-95 között tovább folytatódott a Magyar Honvédség haderő-átalakítása, a különböző szervezési ciklusok végrehajtása, mint például a GAMMA I.;II;III, valamint a SZEKTOR I;II. 

 

1993. október 01.-i hatállyal Bóla Imre ezredes (parancsnok), a felső korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Pájer Tamás ezredes lett. 

 

pajer_tamas_ezredes.jpg

 

Pájer Tamás ezredes

 

1993. decemberében hatályba lépett a Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény. 

 

1994-ben új HKSZ. és M. rendelkezések léptek életbe, melynek következtében az alakulatok kategorizálására kerültek készenléti idejük vonatkozásában, megalakult a Somogy megyei Védelmi Bizottság, valamint a nyolc Helyi Védelmi Bizottság. 

 

parancsnoksag_szemelyi_allomanya_1995.jpg
Parancsnokság személyi állománya 1995

 

1996. szeptember 01-én hatályba lépett a hivatásos állomány jogállásáról szóló törvény, amely új alapokra helyezte a hivatásos állomány jogviszonyát, kötelességeit, járandóságait. 

 

A Magyar Honvédség haderőreformja keretében 1996. szeptember 01.-től új állománytábla került kiadásra a Hadkiegészítő Parancsnokság részére, a Hadkiegészítő Parancsnokság a kialakult vezetési struktúrának megfelelően a HVK. Humán Főcsoportfőnökség alárendeltségébe került. Alapvetően az új állománytábla mind a hivatásos, mind a közalkalmazotti létszám csökkenését vonta maga után. 

 

A sorkatonai szolgálati idő tovább csökkent 12 hónapról 9 hónapra 1997. novemberétől. A bevonulások az újonnan felállított Kiképző Központokba történtek. 

 

1998 év jellemzője volt a még szigorúbb anyagi-és pénzügyi gazdálkodás, a megszorító takarékossági intézkedések minden területen. 

 

A katonai nyilvántartásba vettek létszáma továbbra is tendenciózusan csökkent. 

 

1999. március 12-én hazánk csatlakozott az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).

 

A parancsnokság 2000. december 04-én átadásra került a haderő átalakítással összhangban felállított MH Hadkiegészítő  és Kiképző Parancsnokság szervezetébe. 

 

2001.-ben az állománytábla 42 főre változott, az állomány 50%-a kicserélődött. Létrejött a Toborzó Iroda, amelynek átadása novemberben történt meg ünnepélyes körülmények között.

 

toborzo_iroda_atadasa_2001.jpg

 

2002.-ben a parancsnokságnak a Megyei Közgyűlés megyezászlót adományozott. Az alosztályok osztályokká alakultak.

 

2002. január 01-el hatályba lépett a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény ( Hjt.) és hozzá kapcsolódó rendeletek bevezetésre kerültek. 

 

2003-ban a parancsnokság alárendeltsége megváltozott, az elöljáró szerv a HM HVK Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség lett. 

 

2004. augusztus 13.-i hatállyal Pájer Tamás ezredes (parancsnok), a felső korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Bálint Lajos ezredes lett. 

 

balint_lajos_ezredes.jpg
Bálint Lajos ezredes

 

Ez év novemberétől a parancsnokság a HM HVK Személyügyi Csoportfőnökség alárendeltségébe került. 

 

2004. november 03.-án leszerelt az utolsó hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő sorkatona. 

 

2005 január elsejei hatállyal életbe lépett a 2004.évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségriő, amely a személyes szolgálati kötelezettséget, vagyis a hadkötelezettséget, csak minisőtett időszakban vezeti be. Béke időszakban katonai szolgálatot csak önkéntesség alapján lehet teljesíteni. Ennek megfelelően  a hadkiegészítő parancsnokságok szervezeti felépítése nagyon rövid idő alatt az új követelményeknek megfelelően teljesen átalakult. 

 

A parancsnokság szervezési feladatai kapcsán előbb egy 29 fős, majd 22 fős állománytáblát kapott. Megszűntek a hadkötelezettségből adódó feladatokat végrehajtó szervezeti elemek, így a mozgósítási, a kiegészítési, a nyilvántartó osztály, átalakult a toborzóiroda, a szociális, érdekvédelmi és rekonverziós iroda, valamint létrejött a szervezet  belső működését segítő törzsiroda. 

 

2005. április 01-től a parancsnokság a HM Személyzeti Főosztály alárendeltségébe került, melynek főosztályvezetője szeptember 01-től az addigi Kovács Zoltán dandártábornok helyett, Palásti Ferenc dandártábornok lett. 

 

Az új szervezettel és létszámmal a parancsnokság július 01-re érte el a készenlétet. Kidolgozásra kerültek az új alapdokumentumok, áprilisban pedig kiürítésre és átadásra került a volt 1. számú parancsnoki épületet. 

 

Ebben az évben a Megyei Közgyűlés engedélyezte a parancsnokság számára a megyecímer használatát. Ennek figyelembevételével sor került a parancsnokság karjelzésének megtervezésére, annak elöljárói engedélyezése azonban technikai okokból elmaradt. 

 

karjelzes_ii.jpg

 

A 2006-os év kiemelt feladata volt a 71/2006. (IV.3.) Kormányrendelet 60.§. ában előírt, a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, szolgáltatások, technikai eszközök ismételt kijelölési eljárása. 

 

2006 év végén szervezési feladat végrehajtását rendelték el, melynek célja a parancsnokság felszámolása volt. A szervezeti átalakítást a 2118/2006 (VI.30.) Korm. határozat, a 114/2006. (HK.21.) és a 118/2006 (HK. 22) HM utasításokban, a szervezeti átalakítás 2007. évi I. szervezési időszaka feladatainak végrehajtásáról szóló 123/2006. (HK 22.) HM HVKF parancsa alapozta meg. 

 

A MH Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka 225/2006 számú parancsában az elöljárói intézkedéseknek megfelelően létrehozta a parancsnokság felszámoló bizottságát. 

 

_hadkiegeszito_parancsnoksag_allomanya_felszamolas_elott_2006._december.jpg
A felszámoló állomány 2006 december

 

A személyügyi feladatok a HM SZEF 85/2006 számú intézkedése alapján kerültek végrehajtásra. Az intézkedésekben és a felszámolási ütemtervben foglaltak alapján decemberben sor került a személyi beszélgetések lefolytatására. 

 

A honvédelmi miniszter a 154/2006 (HK23) HM határozatával 2007. január 1-jei hatállyal megszüntette a Magyar Honvédség Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságot mint költségvetési szervet. A szervezet jogutódja a Magyar Honvédség Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság – Veszprém.  Az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Iroda - Kaposvár a Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság szervezeti elemeként látta el a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben előírt számára kijelölt katonai igazgatási (toborzó és érdekvédelmi) feladatokat Somogy megyében 2007. január 01-től. Az iroda vezetője Fehér Gábor alezredes lett.
 
A 2005 évben fennállásának 50. évfordulóját ünneplő szervezet felszámolása 2007. június 29-én zárult, a felszámolási jegyzőkönyv átadása június 11-én zajlott le Budapesten. Utolsó momentumként Bálint Lajos ezredes, parancsnok-mint felszámolási bizottság vezető 2007. június 16-án kezdte meg felmentését. 
 
2011. november 14-én megszűnt az MH Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság és beolvadt az addigi Katonai Igazgatási Központba. November 15-én megalakult az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság. Szervezeti elemeként Somogy megyében a 4. Toborzó és Érdekvédelmi Központ látja el az előírt toborzó, érdekvédelmi és katonai-igazgatási feladatokat. Parancsnoka Horváth Jenő őrnagy lett. A szervezet neve 2016-ban MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságra (MH KIKNYP) változott. Az MH KIKNYP ugyanekkor kikerült a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségéből, és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) szolgálati alárendeltségébe került. A szervezet tevékenységét ezt követően közvetlenül a Magyar Honvédség parancsnoka felügyelte, majd 2020. augusztus 1-től a frissen megalakult MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság alárendeltségébe tagozódott be. 

A honvédségi adatkezelésről és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása magával hozta a hadkiegészítés rendszerének átalakítását. A 2021 februári átalakítással hét Hadkiegészítő és Toborzó Központ és húsz Hadkiegészítő és Toborzó Iroda jött létre. A központok középszintű szakmai irányító szervként az alárendeltségükbe tartozó megyei irodák működéséért felelnek. Kaposváron régiós feladatkörrel megalakult a 7. Toborzó és Hadkiegészítő Központ, melynek parancsnoka Lóki Ferenc alezredes lett. A Somogy megyei feladatokat a 18. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda látta el. 2023 májusától váltás történt a központ vezetésében, melynek élén mint mb. központparancsnok-helyettes Győri Tamás százados áll.

Az MH KIKNYP 2023. július 01-től újra Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségben tevékenykedik.

 
Önálló megyei parancsnokok 

 

1955. július 01. – 1971 . december 31. Milovecz József őrnagy,alezredes 
1972. január 01.-1978. augusztus 31. László Lajos ezredes 
1978. szeptember 01. – 1988. június 30. Géró Mihály ezredes 
1988. július 01. – 1993. szeptember 30. Bóla Imre ezredes 
1993.október 01. – 2004.augusztus 12. Pájer Tamás ezredes 
2004.augusztus 13.-2006. december 31. Bálint Lajos ezredes 
(2007. január 01.-2007. július 15.) Bálint Lajos ezredes 
 (mint a felszámoló bizottság vezetője) 

 

 Forrás:

 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/az-ihnetov-munkanaploja-vitez-beldy-alajos-vezerezredes-hadtortenelmi-leveltarban-orzott-irataibol-19411943-82D0/fuggelek-A02A/a-munkanaploban-szereplok-eletrajzi-adatai-A1B6/bakay-arpad-vitez-A201/

https://www.geni.com/people/%C3%81rp%C3%A1d-Pidri-Bakay/6000000001654017092

 

 

 

 

 
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 73
Heti: 15
Havi: 1 577
Össz.: 267 485

Látogatottság növelés
Oldal: Hadkiegészítő parancsnokságok
Somogyi obsitos - © 2008 - 2024 - somogyi-obsitos.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »