Somogyi obsitos

Somogy megyei helyőrségek, katonai alakulatok

19. honvéd gyalogezred (Pécs)

 (3. zászlóalj-Kaposvár)

 

A Honvédség megalakulása honvédzászlóaljak létrehozásával valósult meg. 1869-ben Somogyban az akkor még a vármegyéhez tartozó Szigetváron a 69., míg Karádon a 70. honvédzászlóalj diszlokált. Szigetváron jön létre a 26. lovas-század, mely 1871-ben Pécsre diszlokál.

 

A 69. balaton-somogyi honvédzászlóalj századjárás székhelyei Kaposvár (1.), Szigetvár (2.), Csokonya (3.) és Nagyatád (4.) voltak. A 70. somogyi honvédzászlóalj századjárás székhelyei Mezőkomárom (1.), Karád (2.), Mernye (3.), Marcali (4.).

 

A honvédzászlóaljakat 1871-ben dandárokba szervezték be. Eszerint a 17. pécsi honvéddandár 69. zászlóalja Szigetváron állomásozik, míg a 18. nagykanizsai dandár 70. zászlóalja Karádon székel.

 

1874-ben a honvédzászlóaljakat összevonták dandárokon belüli féldandárokba. A számozások változnak, valamint a 18. honvéddandár-parancsnokság feloszlatásra kerül. Ekkortól a budapesti honvédkerülethez tartozó 2. pécsi dandár 19. féldandárának somogyi zászlóaljai Szigetvár és Karád székhellyel működnek.

 

1886-ban újból változik a számozás és a szervezeti felépítés. A székesfehérvári honvédkerülethez tartozó pécsi dandár, 19. pécsi féldandárja két zászlóaljának, a 69. dél-somogyi és a 70. észak-somogyi székhelye Kaposvár lett. 1890-ben szervezik meg az ezredszintű szervezeteket és kialakul a 19. honvéd (fokos) gyalogezred végleges szervezete. Kisebb változást jelent, hogy az 1890-es évek második felétől a második somogyi zászlóalj Kaposvár helyett Fiumében diszlokál.

 

Az ezred kiegészítési területe 1912-ig változatlannak tekinthető, így Baranya és Somogy, valamint Tolna megye déli részéből vonulnak be a 19-esekhez. Az észak somogyi járások (igali, tabi) kiegészítési szempontból átkerülnek a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez.

 

A világháború kitörése előtt az ezred és jogelődei Magyarország területén belül karhatalmi feladatokat is elláttak, többek között zavargások vagy képviselőválasztás esetén.

 

A pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezredet más  néven "fokos ezred" –nek nevezték. A fokos embléma egyaránt előfordult az ezred és a 40. hadosztály jelvényeiben is. Ugyancsak "Fokos" volt a neve az ezred néhány számot megért újságjának is.

 

Az ezred az I. világháború folyamán a szerbia fronton a Drina-menti harcokban, a Ljig folyó menti harcokban is részt vesz. A háború kezdetén, 1914. augusztus 21-én a visegrádi ütközetben az ezred elveszíti parancsnokát Kleszky Ottó ezredest. 1914. szeptember 09-ei , az áradó Drinán történő átkeléskor az új parancsnokot betegsége miatt elszállítják, a rangidőst nem találják. A vezető nélküli ezred veszteségei magasak. Az ezred, hogy kiköszörülje a csorbát a szeptember 17-ei harcokban a nem megalapozott dandár parancsok ellenére kitart, viszont a veszteségek miatt újra kell szervezni. A harcokban elhunyt az ezred legújabb parancsnoka is, Beniczky alezredes, valamint az ezred vezető állományának nagy része. 1915 januárjában kerül az ezred átcsoportosításra a keleti (orosz) frontra és 1917-ig, három éven keresztül itt harcolnak a fokos katonák. 1915 május elejéig a Kárpátokban harcolnak a fokos katonák, majd a tavaszi galíciai hadműveletekben vesznek részt (Gorlicei áttörés, Lembergi, Stryji és zydaczowi csata). Az ezred itt is súlyos veszteségeket szenved, de morálisan megerősödik, megítélése az elöljárók szemében javul.  1915 szeptemberében Dorogostaj körül vívnak harcot. 1915. szeptember 14. Elsősorban nem saját hibából a Pogorelcy csatában az 1. zászlóalj nagy része orosz fogságba esik. 1915. októberétől az ezred állományát a fegyvermesterek egyedi fokosokkal látják el. 1915-16 fordulóján az ezred a Toporoutz-Raranczei csatában vesz részt. Január 17-é több orosz támadást is visszaver az ezred, az orosz támadók ezer halottat hagynak hátra („raranczei haláldomb”). 1916 júniusáig, a Luck-Oknai áttörésig az ezred állásharcokat folytat. A júniusban kezdődött harcok augusztusig tartanak, melynek következménye Románia hadbalépése az antant oldalán. Ezt követően az ezred hosszú ideig a Kárpátokban (Bukovina határán) a Capul környékén védi a történelmi Magyarország határát, majd részt vesz 1917-ben a bukovinai előrenyomulásban. 1917. augusztus 15-30 között állásharcokat folytat az ezred és tartalékba kerül. 1918. március-július hónapban Horvátországban látott el az ezred rendfenntartási feladatokat, valamint mezőgazdasági munkákban segédkeztek. 1918. július 29-től a háború befejezéséig az ezred az olasz fronton harcol.

 

 

 

Féldandár, ezredparancsnokok

 

1886        csabai Horváth Béla ezredes

1887        Bernolák Károly ezredes

1888        Suchy Ágost alezredes-ezredes

1891        Poppovich János ezredes

1892        Thelmann József alezredes-ezredes

1897        Buttykay Ádám alezredes-ezredes

1902        Kirchner Ármin ezredes

1905        alsómátyásfalvi  Mattyasovszky Mátyás ezredes

1910        Baitz József ezredes

1911-1914.08.21. Kleszky Ottó ezredes (1914-ben a szerb fronton az elsők között elhunyt)

1914.08.21-08.25.  Beniczky Lajos alezredes

1914.08.25-09.09   Ziak Hugó alezredes

1914.09.09.            átmenetileg pk. nélkül

1914.09.10-09.17.  Beniczky Lajos alezredes

1914.09.17-09.25.  Várady Géza alezredes

1914.09.25-11.05.  Takács alezredes

1914.11.05-1915.02.02    Rácz Gábor ezredes

1915.02.02-1916.09.01.   Sréter István ezredes (alezredesként lesz pk. - későbbi altábornagy, honvédelmi miniszter)

1915.10.07-17        Magyary Kossa Béla őrnagy (ideiglenes parancsnok)Pk. szabadsága alatt

1916.06.04-10        Zöld Márton alezredes (ideiglenes parancsnok)Pk. szabadsága alatt

1916.06.14-1916.07.17-ig Zöld Márton alezredes (ideiglenes parancsnok, míg Sréter ezredes a távollevő 80. dandár parancsnokát helyettesíti.

1916.09.01-1916.12.        Kreybig Rudolf alezredes

1916.10.                           Magyary Kossa Béla őrnagy (ideiglenes pk.)

1916.12.-1917.01             Magyary Kossa Béla őrnagy (helyettesítő pk)

1917.06.08.-ig                  Zechentmayer alezredes (ideiglenes pk.)

1917.06.08-1918.08.27    Riedl Miklós ezredes (1917.07. hónapban pk. vezénylése alatt megbízva pk. teendőkkel  Schubert őrnagy)

1918.08.24-09.24.            Szegheő Béla alezredes

1918.09.11- 24                 Görgey őrnagy (ideiglenes pk)Pk.szabadsága alatt

1918.09.24- megszűnésig Barna ezredes

 

A világháború kitörésekor a kaposvári, mozgósított 3. zászlóalj parancsnoka Beniczky Lajos alezredes ( a pár hónap múltán fronton elhunyt ezredparancsnok) volt.

 

 

309. Honvéd gyalogezred

 

Az eredetileg – a háború kezdetekor – Fiuméban állomásozó 19/IV zászlóalj önálló zászlóaljként vesz részt a háborúban. 1914. október végéig Fiuméban partvédelmi feladatokat látnak el, majd az orosz frontra vezénylik a zászlóaljat. 1915 tavaszán és nyarán menetszázadokkal kerül feltöltésre és ezreddé alakul 19/II. honvéd menetezred néven. 1915 október 03-án veszi fel az alakulat a 309. honvéd gyalogezred elnevezést. Az ezred gerincét a háború végéig az eredeti fiumei zászlóalj képezi, mint az ezred I. zászlóalja. Az alakulat háború befejezéséig Bukovinában harcol.

 

Zászlóalj-ezred parancsnokok

 

1915.10.03-ig Guilleaume Árpád ezredes  (1915 áprilisáig alezredes)

1915.10.03-tól Wiblinger Jakab őrnagy (a háború befejezéséig)

 

 

19. Népfelkelő gyalogezred

(http://www.numismatics.hu/kiemelt/rayman-janos-a-pecsi-19-es-honved-gyalogezred-jelvenyei/

 

A háború kitörésekor felállították a 19-es népfelkelő gyalogezredet is négy zászlóaljjal, amelyek a véderőtörvényekkel ellentétben szintén a harctérre kerültek. Az ezred 1914 július 27-e és 1916 február 9-e között a szerb hadszíntéren, majd 1917 augusztus 23-ig a keleti (orosz), majd a háború befejezéséig az olasz fronton harcol.

 

Kaposváron 1914. augusztus 25-e és 31-e között alakult meg a 19/III. népfelkelő hadtáp zászlóalj, amelyet rövidesen a frontra vezényeltek. 1915. november 17-én nyeri el végleges elnevezését: 19/VIII. népfelkelő gyalogzászlóalj, melynek parancsnoka mindvégig Szegfy István őrnagy-alezredes.

1914 szeptemberében a szerb fronton Crnabrac és Salas környéki harcokban igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Majd feltöltötték a zászlóaljat és egyelőre helyi szolgálatba kerültek. 1915-ben Hercegovinába voltak és Mostárnál hadtáp feladatot látnak el.
1915. július 28-tól a Bileki várparancsnoksághoz, mint önálló zászlóaljat rendelték. 1915. november 2-án a montenegrói határ közelében lévő Wardar magaslat visszafoglalásával bízták meg a zászlóaljat, amelyet korábban a cseh 9/IV. és 9/III. zászlóaljak feladtak. Ezért a napokig tartó ádáz küzdelemért kapták Ekkor Szegfy István honvéd huszárőrnagy volt a zászlóalj parancsnoka. 1916 januárjában Montenegróban részt vettek Trebinje és Kozma térségében zajló ütközetekben, majd Niksicben, Podgoricán, és Albániában Skutariban helyőrségi szolgálat következett. 1916 májusában átdobták őket az olasz frontra. Június 8-án Rovereto, majd 10-én a helyiségtől délre a hegyek közt Zugna Torta magaslatánál voltak elhelyezve, ahol támadtak, és megszerzett állásaikat a túlerővel támadó olaszok többszöri visszaverésével védelmezték meg. A támadáshoz Szegfy őrnagynak a 20/III. zászlóaljat is alárendelték. Az itt folyó háromnapos kegyetlen küzdelem megakadályozta az olaszok áttörési kísérleteit, amelyért elismerésben részesültek, és kitüntetéseket kaptak, amikor július 11-én Nogaredoban pihenőhöz jutottak. De augusztus 5-én már ismét előre küldték őket, az Etsch (Adige) folyó partjáig, a Varini szakadékokig. Itt Varini harccsoportot szerveztek, amelynek parancsnoka Szegfy őrnagy volt. 

1918 februárjában Romániába, majd ismét a Piavéhez kerültek. Itt a zászlóaljat a 28. népfelkelő hegyidandárhoz csatolták, amely feltehetően igen hiányos volt, mert április 15-én a 41. honvéd gyaloghadosztály 31. honvéd gyalogezredébe olvasztották be a zászlóalj megmaradt katonáit. Ezzel a 19/VIII. népfelkelő zászlóalj 43 havi harctéri szolgálat után megszűnt. A zászlóalj parancsnoka Szegfy István honvéd huszárőrnagy, 1918 februárjában már alezredes. 1938-ban, nyugalmazott vitéz huszár ezredesként részt vett a 19-es gyalogezred történetének összeállításában.

 

Ezredparancsnokok:

 

1914.10.16-1916.05.09.                           Karpellus Sándor ezredes

1916.05.09-08.16.                                    Tanárky tábornok

1916.08.16-09.03.                                    Dobák Géza ezredes

1916.09.04-12.05.                                    Hayek Géza ezredes

1916.12.06-1917.01.01.                           Pomersheilm alezredes

1917.01.01-megszűnésig                         Hayek Géza ezredes

 

Képek

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 64
Tegnapi: 50
Heti: 114
Havi: 1 409
Össz.: 100 462

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 19. honvéd gyalogezred (népfelkelő és 309. hgye) 1918-ig
Somogyi obsitos - © 2008 - 2017 - somogyi-obsitos.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horgosi dezső alezredes - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »