Csurgó

 88. Légvédelmi Tüzér Osztály (2222)

Az 1949-ben Csurgón létrehozott alakulat Nagykanizsára, majd Orgoványba diszlokált és 1954-ig létezett.

(Légtér)Figyelő őrs (1949-1957)

Hadkiegészítő szervek:

412. Bevonulási Központ

• 1945.04.10-1945.05.24.        Makay Árpád főhadnagy

Csurgó Járási Kiegészítő Parancsnokság

Bőszénfa

Honvéd Csikótelep

Az alakulat 1950-52 között létezett.

Barcs 

12. Határportyázó Század

1945-1946 (1949)

A határőrség létrehozása a honvédség szervezésének keretében történt, mely munka 1945. február elején kezdődött meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezései alapján. A határőrizeti egységeket kezdetben határportyázó századok, azon belül őrsök alkották. Egy század működési területét az adott vármegye határszakasza adta. Ha az, hosszabb volt 50 kilométernél, 2 századot kellett szervezni. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság április 25-én kérte a Honvédelmi Minisztériumtól a határőrség helyzetének tisztázását, nevezetesen azt, hogy melyik minisztérium alárendeltségében fog működni és meghatározta a létszámát 5000 főben. A Honvédelmi Minisztérium tervezete szerint 27 századot állítanak fel, melyek 150 őrsre tagozódnak. Egy-egy őrs létszáma 31 fő. Az elképzelést a Szövetséges Ellenőrző Bizottság május 14-én jóváhagyta. A határportyázó századok a honvédkerületi parancsnokságoknak voltak alárendelve. A nyugati határ mentén augusztustól karhatalmi századok is működtek.

Pécs a 4. számú honvéd kerületparancsnokság székhelye volt. A határőrség szervezése – mint mindenhol – közvetlenül a honvéd kiegészítő parancsnokság feladatkörébe tartozott. A szervezési nehézségek itt is adottak voltak, legsúlyosabbnak a ruha- és felszereléshiányt tartották. 1945. május végén szovjet tiszti bizottság érkezett Pécsre, a határhelyzet megvizsgálására. Határozatot hoztak arról, hogy a határportyázó századokat haladéktalanul fel kell állítani, elsősorban a Siklós-Villány vonaltól délre. Az őrsök székhelyei legyenek ott, ahol a trianoni határ idején voltak. 1,3 kilométer határszakaszonként kellett 1 határőrrel számolni. A végrehajtásért Gálos Ödön ezredes a honvédkerület határszolgálat vezetője, Makay Ferenc alezredes és Bakay Árpád ezredes kiegészítő parancsnok felelt. A június 4-ei jelentés szerint, a 12. határportyázó század a barcsi és a szigetvári, a 13. a szentlőrinci és a siklósi, a 14. a villányi és a mohácsi járások területén működött. Őrsök voltak Barcson, Drávatamásiban, Tótújfalun, Zalátán, Vejtiben, Drávaszabolcson, Mattyon, Oldon, Beremenden, Hocskán, Sárokon, Udvaron. Századonként 6-8 tiszt, 10-17 tiszthelyettes, 6-8 tisztes és 30-40 honvéd szolgált.

1946 tavaszán a határportyázó századokat kivonták a kerületi parancsnokságok alárendeltségéből és az újonnan létrehozott Határőr Parancsnokság alá rendelték.

Parancsnok

• 1946.05.13-1946.07.14.  Matolcsy Gusztáv főhadnagy

Történeti forrás: Ernyes Mihály: Választóvonal Európában 1945-1949

(Légtér)Figyelő Őrs (1949-1957)

Barcs Járási Kiegészítő Parancsnokság (1955-67)

Parancsnok

• 1957-67  Virovecz Pál alezredes

Berzence

Határportyázó Század

1945-1947

További (Légtér)Figyelő őrsök 1949-1957

• Lakócsa 
• Zákány
• Vízvár

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat