Taszár Helyőrség

 

Taszáron a katonaság 1935-36-ban jelenik meg és válik a magyar repülés fontos bástyájává a Helyőrség megszűnéséig 2005. december 31-ig.

 

A taszári repülőtér építési munkálatai 1928-ban kezdődtek, melyeket Hefty Frigyes irányított, a megnyitó ünnepséget pedig 1929. szeptember 1-jén tartották. Az első időszakban csak kereskedelmi repülőgépek használták a repülőteret. 1935-ben felkészülve a repülőtér katonai használatba vételére, kinevezték Szörényi Staic Emil alezredest repülőtér parancsnokká. Az átadás a Magyar Királyi Honvédség részére 1936-ban történt meg. Ezt követően a működési területet megnagyobbították, a kiszolgáló épületeket felújították, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, egyúttal repülőkiképzés kezdődött a repülőtéren. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott Taszáron. 1942-ben felújítási munkák kezdődtek annak érdekében, hogy a repülőteret képessé tegyék új típusú repülőgépek, közöttük bombázók  kiszolgálására. 1944 tavaszán Taszárra helyezték 175 fővel a Magyar Királyi „V. Horthy István” Honvéd Repülő Akadémiát, amely a front közeledése miatt októberben Szentkirályszabadjára diszlokál. A repülőtér kiürítésére 1944. november 29-én került sor, egyúttal a német csapatok a hangárokat megsemmisítik.

Az oroszok 1944 december 02-án foglalták el repülőteret, amelyet alkalmassá tettek repülőgépek fogadására fogságba ejtett leventék és volksbundisták munkájával. Taszárra helyeztek egy könnyűbombázó egységet, melyek innen indultak bevetésre a Margit-vonalnál megmerevedett állások elleni harcban. A harci cselekmények alatt néhány sérült amerikai gép leszállására is sor került. A front elvonulása után egy magyar őrszakasz és néhány szovjet katona maradt a repülőtéren, amelyet gépjavító állomásként üzemeltettek a háború végéig.

1945 decemberében a demokratikus Magyar Honvédség 4. magyar hadserege, majd a 2. honvédkerületi parancsnokság építési osztálya vette kezelésébe az objektumot Novolny József  alezredes vezetésével. Rövid két év alatt a repülőtér objektumai megsemmisültek , eladásra kerültek építési anyagként. Novolny alezredest és társait 1948-ban sikkasztás büntettében bűnösnek mondta ki a haditörvényszék, a repülőtér építését azonban teljesen nulláról kellett indítani.          

            A második világháborút követő  nagyarányú hadseregfejlesztés keretében a légierő meghatározó tényezőt képviselt. A repülőtér építésére 1300 fő munkaszolgálatos kirendelésével került sor 1951-52 között.  Az épülő repülőtér parancsnoka Barta Ferenc hadnagy volt.

Az új létesítményt az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult  50. Vadászrepülő ezred vette birtokba  Az 1952-ben átadott repülőtér új parancsnoka  Pápai Gyula százados, 1954-től Vörösmarti Béla főhadnagy, 1955- től Somogyi Ferenc százados, 1956-tól Horváth Jenő százados, 1957-től pedig Sallai József százados volt.

1958. november 30-ig Taszáron a 25. Vadászrepülő hadosztály települt az 50.  és 35. vadászrepülő ezredeivel.

Az 50. Vadászrepülő ezred kezdetben JAK-11, JAK-9, Z-381, és ARADO-968, valamint JAK-18 típusú gépekkel rendelkezett. Az utóbbi típusú éjszakai repülés végrehajtására is alkalmas volt. 1952-ben MÍG-15, 1955 nyarán MÍG-17PF, 1960-ban MÍG-19PM, majd 1962-től az akkor korszerűnek mondható MIG-21 különböző modifikációit rendszeresítették.

1958. december 01-vel került megalakításra a 31. Honi Vadász-repülő ezred Varga József alezredes parancsnokságával, akit 1964-ben Búzás Imre őrnagy váltott.

1969-ben Borza István alezredes lesz az ezred parancsnok, akinek tevékenysége alatt jelenik meg a MÍG-21 MF típus. 1973 –ban Bada Gyula alezredes, 1977-től pedig Kovács András ezredes az új parancsnok. 1984-ben Gőgös Ottó a repülőtér parancsnoka.  Ekkor kerül a repülőtéren elhelyezésre a SZU-22M3 típussal rendelkező 101. felderítő század Balogh Imre parancsnoklása alatt. A MÍG-21 BISZ és a SZU-22M3 típusok összevonásával 1992-ben Balogh Imre ezredes parancsnoksága alatt megalakul a Kapos Harcászati vadászrepülő Ezred. 1995-ben Kaszper József ezredes veszi át a parancsnokságot. Az ezred két harcászati repülőszázaddal (Boszorkány, Turul) és egy felderítő repülőszázaddal (Fürkészdarázs) rendelkezett. A délszláv válság időszaka a hajózó és kiszolgáló állománnyal egyaránt kiemelt helytállást igényelt. Az idetelepült amerikai egységek támogatására a repülőtéren naponta 30-60 szállítógép fogadását, indítását kel biztosítani.

A 31. KAPOS harcászati repülőezredet a vezérkari főnök 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-i hatállyal megszüntette, és ezzel egy időben megalakította a MH KAPOS Bázisrepülőteret Pintér Zoltán ezredes parancsnoksága alatt, akit 2000-ben Kisbenedek Sándor ezredes váltott.

A repülőtér felszámolását és bezárását már Karancz János alezredes vezetésével bonyolította le az alakulat 2005. december 31-vel, és tett lakatot egy nagy hagyományokkal rendelkező település katonai pályafutására.

Az ezred napját 1989 óta ünnepelték november 11-én a jogelőd alakulat 1950-es megalakulása évfordulóján.

Az egység 1952 óta rendelkezett csapatzászlóval. Az utolsó csapatzászlót 1991. november 11-én az alakulat megalakulásának 41.évfordulóján a honvédelmi miniszter engedélyével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata adományozta.

 

Az alakulat kezdeményezte a Corvin Alapítvány létrehozását és működtetését, amely a katasztrófát szenvedett társak emlékét hivatott őrizni és a hátramaradt hozzátartozókat kívánja segíteni. Az alapítvány célul tűzte ki a magyar és nemzetközi katonai repülőtársadalom kapcsolatainak bővítését, fejlesztését. Ez a cél valósult meg 1991-ben és 1992-ben a Taszáron megrendezésre került I. és II. Nemzetközi Repülőnapon.
 

 

Rádiótechnikai alakulatok

 

Az újjáépült repülőtéren 1952. 04. 15-én kezdte meg működését egy önálló lokátorszakasz a 25. Vadászrepülő hadosztály alárendeltségében. A szakasz vezetőit 1952. őszén koholt vádak alapján (mint kémek) eltávolították és letartóztatták. 1955. május 15-én Taszáron létrehozták a 45. Önálló Rádiótechnikai Jelző Ezredet, melyhez ekkor öt hadműveleti rádiótechnikai század és két rádiótechnikai szakasz, valamint két jelzőszázad (Kaposvár, Veszprém) tartozott. Technikai fejlesztés eredményeként ekkor került rendszeresítésre a P-20-as rádiólokátor állomás. Az 1956-os eseményeket követően előbb zászlóalj, majd 1957 októberében ezred szintű szervezetben működött a 45. Önálló Rádiótechnikai Zászlóalj, ami még ebben az évben diszlokált Veszprémbe. A rádiótechnikai feladatok ellátására ekkor egy század maradt Taszáron. 1960 őszén ismét ezredszintű szervezet költözött Taszárra az 54. Rádiótechnikai Ezred formájában, amely 1961 őszén Veszprémbe diszlokált. 1961-ben a rádiótechnikai század Jutára diszlokált, feladatait pedig kisegítő (harcálláspont) ezredőrs vette át. Az ezredőrs helyett 1978-ban hozták létre az 54. Rádiótechnikai Ezred részeként a 2. Rádiótechnikai Zászlóaljat, amely 1998-as megszűnéséig képviselte a rádiótechnikai fegyvernemet Taszár Helyőrségben. A zászlóalj emlékének ápolására 1995-ben létrehozták a Radar Alapítványt.

 

 

Forrás:

http://www.taszar.com/?clicked=2&sub=2&page=tortenet.html

http://www.honvedelem.hu/honvedseg/legiero/mh_kapos_bazisrepuloter

Lévai József: Tűzvonalban II. (Háborús történetek) Kettőskönyv II. Kaposvár, 2003.

Dinya Miklós nyá. őrnagy gyűjtése

 

 

Magasabbegység

 

25. Vadászrepülő Hadosztályparancsnokság  (4780)

1952.nov.01.-1958.

Parancsnok:

• 1955-1956 Vörösmarti Béla őrnagy

 

Alakulatok

 

24. Vadászrepülő Ezred  

1952.nov.01.-

Az ezred Sármellékről diszlokált 1952-ben Taszárra és rövid tevékenységet követően újra Sármellékre helyezik. Az alakulat a jogelődje a jelenlegi Pápa Bázisrepülőtérnek.

Parancsnok:

• Forró Pál százados

 

35. Vegyes ( majd vadász ) Repülő Ezred  (5755)

 Parancsnok

• 1951. Horváth János

 

50. Vadászrepülő Ezred (4731)

1950-54

 Parancsnok:

• 1951- Szebeni Antal százados

 

22. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj  (4256)

A lökhajtásos zászlóalj 1951-52 között létezett

 

Tábori Repülőgépjavító Műhely (TÁRM-4)  (8005)

A Kecskemétről diszlokált alakulat a későbbi KRÜ, majd Légijármű Javító Üzem (LJÜ) jogelődje 1952 novembere-1961 augusztusa között fejtette ki működését Taszáron. 

 

3. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj  (8525)

A lökhajtásos zászlóalj 1952-55 között létezett.

 

 

Repülő Kiképző Központ (RKK) 1. Repülőszázad  

1957.04.01.-1958.

 

 

45. Önálló Rádiótechnikai Jelzőezred    (6978)

1955-1957

Parancsnok:

• Martinkovics Jenő főhadnagy
• Kiss János őrnagy
• 1957 Varga László őrnagy

 

 

54. Rádiótechnikai Ezred  ( 8354)

1960-1961

Parancsnok:

• Oszlács Mihály őrnagy

 

17. Önálló Út és Állásépítő Zászlóalj

1970

 

 

31. (Honi) Vadászrepülő Ezred   (4563)

 Parancsnok:

• 1958-1964            Varga József alezredes
• 1964-1969            Búzás Imre őrnagy
• 1969-1973            Borza István alezredes
• 1973-1977            Bada Gyula alezredes
• 1977-1984            Kovács András ezredes
• 1984-1989            Gőgös Ottó ezredes

 

101. Felderítőrepülő-század (1929)

 Parancsnok:

• 1983-1991            Balogh Imre alezredes

 

31. Harcászati Vadászrepülő Osztály (4256)

 Parancsnok:

• 1989-1991            Gőgös Ottó ezredes

 

Rádiótechnikai Kiképző Zászlóalj

1960-1961

Parancsnok:

• Tóth György főhadnagy

 

 

54. Rádiótechnikai Ezred Kisegítő Ezredtörzs (7729)

1961-1978

 

54/1. hadműveleti rádiótechnikai század (5622)

  Jutára települ        

 

54/2. Rádiótechnikai Zászlóalj  (8354/2)

1978-1998.

 

Parancsnok:

• 1978-1982            Dudar András őrnagy
• 1982-1987            Tóth György alezredes
• 1987-                    Veres László alezredes

 

 MN Szociális és Kommunális Igazgatósága Taszári Napközis Óvodája

 

11. KAFEV (Katonai Fegyelmező és Építő Vállalat)

1978-1991

Parancsnok:

• Karamosz Dimitrosz százados
• Pánczél Sándor fhdgy
• Lengyel György százados                                                  

 

31. Kapos Harcászati Vadászrepülő Ezred

1992-1996.

Parancsnok:

• 1992-1995      Balogh Imre ezredes
• 1995-1996      Kaszper József ezredes

 

Kapos Bázisrepülőtér

1997-2005.

 

Parancsnok:

• 1997-2000     Pintér Zoltán ezredes
• 2000-2004     Kisbenedek Sándor ezredes
• 2005              Karancz János alezredes

 

Oldal: Taszár
Somogyi obsitos - © 2008 - 2024 - somogyi-obsitos.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat