17. honvéd gyalogezred-Székesfehérvár 

(3. Zászlóalj - Kaposvár )

 

A 17-es gyalogezredet Székesfehérvár háziezredének is nevezik. Fejér megye mellett Somogy és Tolna megye területéről történt  a személyi állomány utánpótlása az I. világháborúban, megalakulásától 1912-ig pedig két zászlóalj Veszprémi kiegészítésű.

 

Az ezred előzményei a kiegyezést követően létrehozott Honvédségig nyúlik vissza. 1869-ben a későbbi 17. gyalogezred somogyi magvát a Délsomogyi Honvédzászlóalj képezte, melynek törzshelye Karádon volt. Századai Mezőkomáromi (1.), Karádi (2.), Mernyei (3.) és Marcali (4.) járásokban kerültek elhelyezésre.

 

A honvédzászlóaljakat 1871-ben dandárokba szervezték be. A karádi  a 18. nagykanizsai  dandár 70. zászlóalja lesz.

1874-ben a honvédzászlóaljakat összevonták dandárokon belüli féldandárokba. A számozások változnak, valamint a 18. honvéddandár-parancsnokság feloszlatásra kerül. Ekkortól a budapesti honvédkerülethez tartozó 2. pécsi dandár 19. féldandárának somogyi zászlóaljai Szigetvár és Karád székhellyel működnek.

1886-ban újból változik a számozás és a szervezeti felépítés. A székesfehérvári honvédkerülethez tartozó pécsi dandár, 19. pécsi féldandárjának két zászlóaljának, a 69. dél-somogyi és a 70. észak-somogyi székhelye Kaposvár lett. 1890-ben szervezik meg az ezredszintű szervezeteket, 1891-től viseli a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred nevét.

 1912-ben történik újabb lényeges változás a honvédség szervezetében.  Valamennyi ezrednek három zászlóalja lesz. A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred első két zászlóalja továbbra is Székesfehérváron diszlokál, míg a 3. zászlóalj az eddig a 19. honvéd gyalogezredhez tartozó kaposvári zászlóalj lett. A veszprémi zászlóaljak a 31. veszprémi honvéd gyalogezredhez kerültek véglegesen.

1913-tól  a székesfehérvári kiegészítő kerületet a budapesti I. honvéd kerület alá rendelik, a 17. honvéd gyalogezred kiegészítése pedig Fejér és Tolna megye valamennyi, Somogy megye igali és tabi járásaiból történt.

Az ezred törzs I. és II. zászlóalja az 1914-es mozgósításkor Székesfehérváron, míg a III. zászlóalj Kaposváron volt elhelyezve. Az ezred a 20. hadosztály kötelékében harcolja végig a nagy háborút.

A Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred megjárta a Kárpátokat, harcolt a betörő orosz csapatok ellen, majd 1915-től az olasz fronton, főként a Doberdón és környékén vívott állóháborúban töltött be meghatározó szerepet. Az ezred több ízben elveszítette a fegyvereinek jó részét, és hatalmasak voltak az emberveszteségek is. 

 

Az ezred nevezetes parancsnoka volt Sipos Gyula ezredes, aki mindenkor nagy emberséggel és eredményesen vezette a rábízott egységet, a háború végén pedig a rendkívüli emberveszteségek dacára rendben visszavezette azt Székesfehérvárra. Parancsnoki és emberi erényeinek elismeréseként a város 1918-ban díszpolgárrá választotta a hős ezredest.

 

Az ezred 1918. november 17-én érkezett vissza béke helyőrségébe, majd december 10-én szűnt meg, egyúttal a 69.gyalogezredből és a 17. gyalogezredből alakult meg a 17. magyar gyalogezred. Ez az alakulat a jogelődje a későbbi székesfehérvári m.kir. 3. Szent István gyalogezrednek.

 

 

Parancsnokok / féldandár parancsnokok:

1886                           Gränzestein Artúr  alezredes

1887                           Tóth Béla alezredes

        -1914                  Mayer Pál alezredes

1914.                          Gombos Mihály ezredes (későbbi altábornagy)

1914.11.07-17             Sréter István alezredes (pk. betegsége alatt)

1915.jan. -1915 ápr.    Márky István alezredes

1915. ápr.-1918.dec     Sipos Gyula alezredes – ezredes

1916.08.28-09.            Frankó Géza őrnagy (mb. pk-epk. betegsége alatt)

1916.dec.                    Somogyi Pál őrnagy (mb.pk)

 

 

17. Népfelkelő Ezred-Székesfehérvár

 

(III. zászlóalj-Kaposvár)

 

A népfelkelő ezred a budapesti 29. népfelkelő ezreddel, a cs. és kir. 39. tartalékos ágyús üteggel (Varasd) a 109. népfelkelő gyalogdandárt alkotta. A mozgósítás első napja július 28-a volt. Az ezred a szerb frontra augusztus 11-én indult Székesfehérvárról, melyhez három nap múlva csatlakozott a kaposvári zászlóalj. Az ezred 1915 januárjától júliusig Magyarországon kiegészítésre és kiképzésre kerül, majd az olasz frontra helyezik. 1916 júniusától az alakulat a keleti fronton harcol, majd augusztustól Erdély felszabadításában vesz részt, a III. zászlóalj pedig a Románia elleni műveleteknek is tevékeny részese. A népfelkelő ezred 1918 novemberében oszlik fel.

 

Parancsnok:

 

1914.                                      Fibich-Ribke Rezső ezredes

1914. nov.                               Neubauer őrnagy (mb.)

1915.                                      Biffl Ferenc ezredes

1916. máj. 19-                        Zsenyei Árpád alezredes

-1917.jan.15                           Berghammer alezredes

1917.jan. 15-1918.jun. 04.       Urváry Lajos alezredes-ezredes

1917.okt-.okt 14-ig                  Wettengel őrnagy (mb. pk szabadsága alatt

1917.okt.16-nov.01.                Gottesmann Alfréd őrnagy (mb. pk. szabadsága alatt)

1918.01.09.                            Gyurits őrnagy (ideiglenes pk.)

 

Forrás: A m.  kir. 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő gyalogezredek története, Szerk: mákosfalvi Sipos Gyula,  Sz.fehérvár 1938.

 

Képek

 

Oldal: 17. honvéd-és népfelkelő gyalogezred
Somogyi obsitos - © 2008 - 2024 - somogyi-obsitos.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat