Somogyi obsitos

Somogy megyei helyőrségek, katonai alakulatok

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Honvéd sportegyesületek Somogyban

A Budapesti Honvéd SE megalakítása előkészítése idején, és megalakítása után megkezdődött az egész országban, a helyőrségek és a katonai alakulatok bázisán kialakított Honvéd sportegyesületi rendszer kiépítése. A honvédségnél folyó sportmunka hatására a helyőrségekben, a katonai alakulatoknál növekedett a versenyzési igény, amely szakosztályok, egyesületek alakítását vonta maga után. A parancsnokok, a hivatásos és polgári állomány szervező munkája eredményeként, a párt és KISZ szervezete, és az elöljárók támogatásával egymás után alakultak meg a honvéd sportegyesületek. Kezdetben minden honvéd egyesület piros-fehér egyesületi színben alakult meg, és címerében a futó katona alakot használta. Ettől csak a rendszerváltás után tértek el honvéd sportegyesületek.

A honvéd sportegyesületek megalakulásának dinamizmusát csak az 1956-os forradalom és szabadságharc törte meg. A forradalom leverése után ugyanolyan lendülettel folytatták, vagy szervezték újjá az egyesületek a munkájukat. Több egyesület az ez utáni időszakban alakult meg. Az aktuális honvédelmi miniszterek a Magyar Néphadsereg testnevelésének és sporttevékenységének fejlesztésére kiadott HM utasításban szabályozták az egyesületi sportot.

A helyi kapcsolatok további erősítése érdekében támogatták a honvéd sportegyesületek helyőrségi tömegsport-egyesületté szervezését, vagy a közös sportegyesületek létrehozását. Ilyen esetekben a honvéd sportegyesületek elnevezése kiegészíthető volt e helyőrség nevével.

1967-től nem a településnév hozzátéve a Honvéd szóval jelentek meg a csapatok a sajtóban és a bajnokságokban, hanem különböző neveket adtak a kluboknak. A sajtóban csak évek multával követték, illetve használták az új elnevezéseket. 1990-től visszatért a "régi elnevezése a csapatoknak, vagyis a településnév, ahol a székhelye volt az adott klubnak, kiegészülve a Honvéd névvel. A fenntartók megszűnése, a honvéd sportegyesületek anyagi biztonságának megbomlása vezetett a nagymúltú szervezetek megszűnéséhez. Jelenleg Somogy megyében a Taszári Honvéd Sportegyesület az egyetlen ma is működő „katonai”sportszervezet, bár Taszáron már katonai alakulat nem létezik.

Kaposvár

Honvéd Táncsics Mihály SE

Kaposvári Honvéd Táncsics SE

1957-ben alakult meg az egyesület labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, röplabda és sportlövő szakosztállyal. A 60-as évek elején Kaposvári Honvéd SE néven szerepelt az egyesület, majd a névadási hullám keretében kapta újra a Honvéd Táncsics SE nevet. Később a karate szakosztályt is megalakították.Az egyesület később Kaposvári Honvéd Táncsics Mihály SE, majd Kaposvári Honvéd SE néven működött.

1989-ben 105 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Cserhalmi Mihály ezredes, gazdasági vezetője Tapaszti Sándor nyá. törzszászlós a sportegyesület ügyintézője -1995-ig. A kosárlabda szakosztály vezetője Lipkovics Péter, edzője Ékes Tamás, a labdarúgó szakosztály vezetője Rába Imre, edzője Köves László, a karate szakosztály vezetője Tóthmajor János, edzője Oláh György volt.

Az egyesület 1995 után jogutód nélkül megszűnt.

Kosárlabda

A 70 –es években a Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosárlabda- csapata volt a város első számú csapata, amely mindig az NB-II. élmezőnyében végzet. Itt játszott ekkor, Magyarfi László, Rab Gyula, Hoffmann Gábor, Hosszú Béla, Stickel Péter, Gálosi Ferenc. Az állandóan változó összetételű csapatot Györke István edző vezetette. A csapat a 80-as években többször szerepelt a nemzeti élvonalban is, így a somogyi megyeszékhely akár két csapattal is szerepelt az NB-I-ben. 1986-ban az élvonalbeli csapat edzője Kertész István lett. Ezen idő alatt itt kosarazott többek között Gosztonyi Gábor is. Kovács Nándor élvonalbeli kosárlabdázó is katonaideje alatt 1983-85 között a Táncsics csapatát erősítette, ahonnan a másik kaposvári csapathoz, a SÁÉV-hoz igazolt, majd 1991-ben egy évet újból a katonacsapat keretei között játszott. Szita Károly Kaposvár későbbi polgármestere, aki gyermekkora óta sportolt, kosarazott az NB II-es Keszthelyi Gazdász, majd a szintén másodosztályú Kaposvári Gazdász csapatában is, erősítette egy ideig az NB I-es Táncsics SE csapatát. A szakosztály lézetése Skoda László őrnagy nevével is összeforrott.

Futball

Kaposvári Honvéd néven már indul csapat a városi bajnokságban 1952-ben, ekkor még nem egyesületi keretek között.

A hatvanas évek edzője Tóth József volt, aki sporttiszti beosztása mellett látta el ezt a feladatot.

Köves László a Vasas egykori sztárja, a Kaposvári Honvéd futballcsapatának edzője élénken él még a sportszerető közönség emlékezetében. A futballista katonaideje alatt a katonacsapat kapitányává nőtte ki magát. 1965-ben a csapattal megnyerték az NB-II-t, a Magyar Kupában a négy közé jutottak. Az 1966-os bajnokságban - hosszú évek így után először - játszott a közvetlen második vonalban is Honvéd-csapat, mégpedig az NB I/B-ben a Kaposvári Honvéd. 1966-74 között Jutasi Róbert, a Somogyi Hírlap későbbi sportújságírója volt a csapat edzője, vezetőedzője. Erről az időszakról Dr Ivanics Tamás, a csapat futballistája az alábbiak szerint emlékezik: „Emlékszem arra, hogy annak idején 1969-ben a magyar színházi élet megújításában országos hírnevet szerző Csiky Gergely Színház fiatal tehetséges színész-generációjának tagjai - Csíkos Gábor, Koltai Róbert, Pogány Judit, Csákányi Eszter,stb. - vasárnaponként együtt szurkoltak a város focikedvelő közönségével a bajnoki mérkőzéseinken a Kaposvári Rákóczi pályáján (saját pálya hiányában ott játszottuk ugyanis a bajnoki meccseinket, és a "Füredi I." laktanyához közeli Textiles pályán edzettünk hétközben). A mérkőzést követően pedig (az esti előadáson) Koltai Robiék felejthetetlen művészi élményben részesítették a színházat kedvelő publikumot.

Nagy hagyománya és presztizse volt a Kaposvári Rákóczi (akkori neve szerint: Kinizsi) és a Kaposvári Honvéd (Táncsics SE) helyi rangadónak is. A szurkolók már hetekkel előbb készültek az összecsapásra és latolgatták az esélyeket.”
A 70-es évek közepétől Faragó Lajos is edzősködött a csapatnál. A Budapesti Honvéd kapusa az 1960. évi olimpián szerepelt bronzérmes csapat tagja is volt, ötszörös olimpiai válogatott. Köves László 1985-ben a Kaposvári Rákóczitól került a kaposvári katonacsapathoz edzőként, ahol Zsoldos Lászlót váltotta a vezetői székben. Tíz éves honvéd edzői pályafutása alatt keze alatt megfordult többek között Bita László, Meksz Gyula, Miovecz Zoltán, Kulcsár Kornél, Kádár Sándor, Udvarácz Milán. Tevékenysége alatt a csapat az NB-III-ban szerepelt eredményesen. Legnagyobb sikere tevékenységének egy 1992-es olaszországi (Macereata-i) torna megnyerése, amelyre az európai nagy egyesületek utánpótláscsapatai vettek részt, és a kaposváriak csak beugróként jutottak el a dobogó csúcsára. Ebben az időszakban a csapatot Király Ernő, Köves Roland, Horváth Zoltán, Kulcsár Kornél, Ferenc Norbert korosztálya alkotta. A 80-as években Ágfalvi Mihály, a későbbi kosárlabdázó édesapja ekkor a szintén színvonalas katonacsapat labdarugói között kergette a labdát. 1994-től Köves László távozását követően a szakosztály az egyesülettel együtt gyors sorvadásnak indult, majd megszűnt.

Magasabb bajnokságok:

NB-I/B 1966

NB-II 1964 (Nyugati csoport bronzérmese), 1965 (Nyugati csoport bajnokcsapata), 1967,1968; 1969; 1970, 1971, 1972

Területi ill NB-III.: 1960-63; 1974-76; 1981-1994

Tájfutás

Az egyesületnek 1975-87 között működött Tájfutó Szakosztálya.

Kézilabda

A szakosztály csapata Kaposvári Honvéd Táncsics SE néven 1961-63 között szerepelt magasabb bajnokságban (NB II férfi - Nyugati csoport).

Marcali

Honvéd Latinca (Latinka) Sportegyesület

/Marcali Honvéd; Honvéd Budai Nagy Antal SE/

A marcali honvéd egyesület hivatalosan 1958. szeptember 29-én alakult meg. A Kozma-utcai sportbázist a helyi alakulat hozta létre 1960-ban, így az egyesület saját atlétikai, kézilabda, kosárlabda, röplabda és labdarúgó pályával rendelkezett. Az 1951-52 járási bajnoságban már szerepelt a Marcali Honvéd csapata, majd 1961-1966 között ezt és a Honvéd Budai Nagy Antal nevet használva indult csapat a bajnokságban. Az egyesület elsősorban a labdajáték szakosztályokat helyezte előtérbe. A labdarúgó, asztalitenisz, kézilabda, röplabda és kosárlabda szakosztályának versenyzői a megyében meghatározó szerepet játszottak. Később a megalakult sakk szakosztály versenyzői is eredményesen működtek. A tekepálya megépítését követően teke szakosztály alakult. A legnépszerűbb szakosztály a futball volt. Horváth János is- a Mézga Suli alapítója, korábbi NB-I-es focista a 70-es években katonaideje alatt a Honvéd Latinca csapatát erősítette, melyet sok helyen Marcali Honvéd Latinca SE néven is írtak. 1989-ben 127 fős létszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Kovács József alezredes, ügyvezető elnöke Smitch István alezredes, gazdasági vezetője Légrády Zoltán főhadnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Bátor Ferenc alezredes, vezetője Androsovics Zoltán, a kézilabda szakosztály vezetője Szabó József főhadnagy, edzője Gilinker István voltak.

A sportpályát 2001-ben adta át az ÁPV Rt. Marcali városának.

Futball magasabb osztályú bajnokságok:

NB-III; 1967, 1970, 1970-71

Területi:1980-81

Kapoly

Kiss János SE; Honvéd Kiss János altábornagy SE

1958-ban alakult meg a sportegyesület. Labdarúgó és sportlövő szakosztályt működtetett. Saját kézilabda, labdarúgó és röplabdapályával rendelkezett az egyesület.

1989-ben 42 fős taglétszámmal működött az egyesület. Az elnök Kálmán Ferenc nyá. alezredes, titkár Frick József hadnagy, a gazdasági vezető Kertész László nyá. őrnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Petrus László főhadnagy, edzője Puha József polgári alkalmazott voltak.

Egy időszakban Kapolyi Kiss János SE néven, később Kapolyi Honvéd Sportegyesület néven szerepelt. Az alakulat megszűnésekor az egyesület elnöke Madai Imre százados volt.

Futballszakosztálya az alábbi magasabb osztályú bajnokságokban indult:

NB-III 1976-77, 1977-78

Területi:1981-82

Taszár

Honvéd Szőnyi Márton SE ; Taszár Honvéd Sportegyesület

A Taszár Honvéd Sportegyesület az egyetlen még mai is aktívan működő somogyi honvéd sportegyesület.

Az egyesület 1957-ben alakult, 1989-től bejegyzett társadalmi szervezet.1998-tól közhasznú szervezet.

Az egyesület 1957-ben alakult Honvéd Szőnyi Márton SE néven. A megalakuláskor két szakosztályt (labdarúgó és kézilabda) működtetett. Ez a későbbiekben kiegészült a tömegsport, kosárlabda, sportlövő és röplabda szakosztállyal. A következő tíz évben a kosárlabda szakosztály megszűnt, a sportlövő, labdarúgó, röplabda és kézilabda szakosztály megerősödött. A labdarúgók egykoron az NB III-ban vitézkedtek, és volt olyan mérkőzésük, amelyet 5000 néző tekintett meg.

1989-ben 500 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Karancz István alezredes, titkára Majdanics Imre alhadnagy, gazdasági vezetője Majláth Kálmánné kinevezett polgári alkalmazott volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Mamusics Antal zászlós, edzője Balog László főhadnagy, a kézilabda szakosztály vezetője Ádám Lajos törzsőrmester, edzője Szilvási László kinevezett polgári alkalmazott. 1991-93 között Taszári Honvéd Egyetértés SE néven működött. Ma Taszári Honvéd SE néven működik.

Az egyesület 2005 végéig a Taszárra települő katonai szervezetek bázisán működött, de tevékenységét a katonai szervezet megszűnése után is tovább folytatta, tagsága megmaradt. Az egyesület 6 szakosztállyal valamin egy "Tömegsportnak" nevezett csoporttal működik. A Sportegyesület a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségéneka tagja.

A taszári modellezés történetének első írásos emléke 1969-bõl van az MHSZ keretei között a taszári modellező klub elődjéről, mely szakkör formájában működött a laktanyában, illetve az általános iskolában. 1984. januárjában került sor a modellezés újjászervezésére Andrási László vezetésével. Kiemelkedő rendezvénye volt a klubnak volt 1989-ben az I. Nemzetközi Modell Találkozó Kaposújlakon, melyet Cserjési János szervezett.

Nagyatád

Honvéd Somogyi Béla SE

1963-ban alakult az egyesület. Négy szakosztályban: kézilabda, labdarúgás, röplabda és asztalitenisz. Az egyesület sportolói ekkor a megyei bajnokságban szerepeltek. A labdarúgók később a megyén kívül is hírnevet szereztek az egyesületnek. Nagyatádi Honvédként, és Nagyatádi Honvéd Somogyi SE néven is írták az egyesület nevét a 60-as 70-es években a korabeli újságok. Nagyatádi Honvéd néven az 1951-es és 1952-es járási bajnokságban már indult futball csapat. Az egyesület saját tornateremmel és röplabdapályával rendelkezett.

1989-ben 172 fős taglétszámmal működött. Az egyesület elnöke Rácz Mihály őrnagy, ügyvezető elnöke Ander Mihály őrnagy, gazdasági vezetője Böcz Zoltán főhadnagy volt ekkor. A labdarúgó szakosztály vezetője Berta József főhadnagy, edzője Bódis István volt.

Forrás: Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története

Képek

Kaposvár